Szerencsére nem volt elég pénze a Rossi családnak a profi gokarthoz, így maradt a motorozás

Hamar felküzdötte magát a királykategóriába

A világ legjobb motorosa versenymérnökével: Rossi és Jeremy Burgess

2006-ban számos bukás és műszaki probléma hátráltatta Rossit

A 2008-as szezont egy ötödik hellyel indította Rossi a rajongói legnagyobb rémületére, ám hamar bebizonyította, nem szabad leírni két peches év után: a szezon hátralévő részét végig uralta, minden versenyt pontszerzőként fejezett be, és kilenc győzelmet, öt második és két harmadik helyet söpört be, így nem meglepő, hogy rekorderedménnyel, 373 ponttal fölényesen nyerte a vb-trófeát. A szezon során az amerikai Laguna Seca-i futam volt a csúcspont, ahol Rossi számtalan oda-vissza előzés után végül maga mögé utasította a ducatis Casey Stonert, és megnyerte a futamot.
Jól kezdte a Doktorként is emlegetett Rossi a 2009-es évadot, első három versenyéből kétszer második, egyszer első lett, ám a szezon során hamar kiderült, hogy legnagyobb ellenfele immár yamahás csapattársa, a spanyol Jorge Lorenzo, akivel időről-időre ádáz csatákat vívott a versenypályán. Rossinak természetesen nem tetszett a házon belüli ellenfél, és már ekkor utalt rá, hogy 2011-től elhagyja a Yamahát, ha a csapat ugyanazokat a feltételeket biztosítja mindkét versenyző számára. A késhegyre menő versenyeken végül Rossi diadalmaskodott, és megnyerte kilencedik vb-címét, év közben beállítva egy egyéni rekordot is: elérte a századik futamgyőzelmét.

2010-nek ismét a legesélyesebbként vágott neki, az első három futamon dobogóra is állhatott, ám június ötödikén, a hazai, mugellói futam egyik időmérő edzésén elesett és súlyos lábtörést szenvedett. Az orvosok többhónapos kihagyást jósoltak, ám Rossit nem abból a fából faragták, aki ágyból nézi végig a vb-t, így amint lábra tudott állni, mankóval motorra pattant. Négy verseny kihagyása után, a Német Nagydíjon tért vissza, ahol a negyedik helyen végzett sérülten, ám már ekkor látszott, kevés lesz az idő behozni a hatalmas pontelőnyre szert tett Jorge Lorenzót. A következő futamon, Laguna Secában a Doktor már nagy nehezen össze tudott hozni egy dobogós helyezést, a harmadikként intik le, ám a következő csehországi futam egyik edzésén ismét bukott, majd a versenyen csak az ötödik helyen végzett. Ez után jelentette be, hogy a szezon végén távozik a Yamahától, és egy kétéves szerződést írt alá a Ducatihoz, amelyről korábban már számos pletyka keringett.
Miért Rossi a legnagyobb?
Rossi nem csupán bravúros motorozásával, hanem egyéni stílusával és a győzelmek utáni vicces előadásaival szerzett magának népes rajongótábort. Számos becenevet és egyéni stílust talált ki magának, a futamokon élénksárga szín jelzik a Rossi-rajongók táborát. 46-os rajtszáma ugyancsak legendássá vált, szülővárosában, Tavulliában például annyira nagy becsben tartják a kilencszeres világbajnokukat, hogy a városon belül 46 km/órára csökkentették a sebességhatárt, csak hogy még a közlekedési táblák is Rossi előtt tisztelegjenek.

A Doktor legnagyobb érdeme az, hogy mindig megalkuvás nélkül versenyzett, és még akkor is az első helyért küzdött, amikor a pontverseny és a végső vb-cím miatt elég lett volna neki a szerényebb helyezés is. Az évek során számtalan nagy ellenfele akadt, ezek közül talán az ugyancsak olasz Max Biaggival vívta a leglátványosabb csatákat, mind a pályán, mind a bokszutcában. Karrierjük egyik legemlékezetesebb pillanata 2001-ben történt a Japán Nagydíjon, amikor a verseny vége felé Rossi megpróbálta megelőzni Biaggit, aki könyökkel kilökte őt a pályát övező fűre, de Rossinak sikerült megfognia a motorját, és nem sokkal ezután megelőzte Biaggit, akinek feltartott középső ujjal jelezte, mit gondol az akciójáról.
Hogyan tovább?
Az évek során Rossi többször is tesztelt Forma-1-es Ferrarikat - egész jó időeredményekkel-, amelyek után minden egyes alkalommal találgatások keltek szárnyra, vajon mikor nyergel át négy kerékre az olasz. A Doktor persze rendre cáfolt és egyértelművé tette, hogy nem lesz belőle soha Forma-1-pilóta, mert ahhoz már "túl öreg" a 31 évével, azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy a motorozás után egy másik nagy szerelmével, a ralival fog komolyabban foglalkozni. Rossi számos alkalommal ült raliautó volánja mögé, indult versenyeken is, meglepően jó eredményekkel.

Jelenleg annyi biztos Rossival kapcsolatban, hogy a 2011-12-es szezont a Ducatinál tölti, amivel rengeteg olasz rajongójának álma válik valóra, hiszen egy hazai márkát fog erősíteni. Rossi motorokhoz való hozzáállását mindenesetre jól bemutatja az a közlemény, amelyet a honlapján tett közzé a Yamaha-szakítás bejelentése után.
"Nagyon nehéz néhány mondatban kifejezni, milyen kapcsolatom is alakult ki a Yamahával az elmúlt hét évben. Rengeteg dolog megváltozott a már igencsak távolinak tűnő 2004-es év óta, de a leglátványosabban "Ő", az M1-es kódnevű versenymotorom alakult át az évek folyamán. Amikor elkezdtük a munkát, finoman szólva sem volt túl versenyképes, tipikus "középmezőnyös" motor volt, amin előszeretettel gúnyolódtak MotoGP berkein belül. Most, azután, hogy segítettünk Neki felnőni és fejlődni, bárki láthatja, hogy valósággal vigyorog a garázsban, és mindenki a csodájára jár. Bármennyire is szeretem Őt, a munkám a Yamahánál véget ért, így itt az idő, hogy új kihívások elé nézzek. Sajnos még a legnagyobb szerelmek is véget érnek egyszer, egy sereg csodás emléket hagyva maguk után, nekem az volt az egyik legszebb, amikor az első győztes futam után megcsókoltuk egymást a füvön, egyenes a szemembe nézett és azt mondta, szeretlek!"